Romhányi József  
(1921-1983)  

író, költő, műfordító  

 

Neve ismerősen cseng. Elegendő, ha csak Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki rímbe szedett párbeszédeire vagy Dr. Bubó végső konklúzióira gondolunk. Romhányi Józsefet nem hiába illették a „rímhányó” jelzővel. A magyar nyelv árnyaltságát, szépségeit, ritmusát, dallamosságát kihasználva alkotta mosolygásra, nevetésre késztető szövegeit. Ebben minden bizonnyal közrejátszott zenei érzéke is.

1921-ben született. Tanulmányait a jó hírű Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában végezte. Az 1950-es években dramaturgként dolgozott a Magyar Rádiónál, a Fővárosi Népművelési Intézetnél, majd az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetőjeként szolgálta a kultúrát. Később a Magyar Televízió szórakoztató osztályának vezetője lett.

A rajzfilmek nyelvzsonglőr poénjai által ismerve őt sokan nem is gondolnák, hogy Romhányi Józsefhez mennyire közel állt a komolyzene. Szöveget írt Sugár Rezső Hunyadi című oratóriumához, librettót Horusitzky Zoltán, Ránki György és Hajdú Mihály zeneszerzők számára. Erkel Ferenc Brankovics György című operájának korszerűsítésekor a szövegkönyv átírása helyett az eredeti Obernyik-műhöz nyúlt vissza és teljesen új szövegkönyvet alkotott.

Operalibrettókat nemcsak írt, fordított is. Többek közt Gluck Orfeusz, Rossini Ory grófja és Orff Okos lány című operáját magyarul az ő fordításában adják elő.

A T. S. Eliot költeményei alapján készült Macskák című musical szövegének magyar változata szintén az ő munkája.

A Mézga Aladár különös kalandjai vagy a Kérem a következőt! – Dr.Bubó népszerű magyar rajzfilmek szövegeit is ő írta. Az amerikai Hanna-Barbera stúdió rajzfilmjei (The Flintstones) meglehetősen gyenge prózai szöveggel készültek. Fordításuk helyett inkább igazi rímhányó Romhányi-szövegeket alkotott. Bravúros szójátékokon alapuló játékos állatversei ma is igen népszerűek.

Maradandó alkotásokkal teli életpályája 1983-ban ért véget. 62 éves korában Budapesten hunyt el.

www.filharmonia.com

© 2002–2012 filharmonia.com