Richard Wagner  
(1813-1883)  

német zeneszerző, karmester  

Az inkább irodalomkedvelő fiú nagyhírű zeneiskolába sosem járt, de lipcsei születésű lévén lehetősége nyílt a Tamás-templom karnagyától elsajátítani a legfontosabb zenei alapokat. Beethoven oly nagy hatással volt rá, hogy az irodalom helyett a zenét választotta. Színházi korrepetítorként és karmesterként kereste kenyerét. Zeneszerzőként elsősorban az operák felé fordult. A nyomorúságos körülmények közül a Rienzi (1842) sikere emelte ki. Elnyerte a drezdai színház karmesteri állását. Életében sokszor költözött. Miután feleségül vette barátja, Liszt Ferenc lányát, Cosimát, Bayreuthban telepedtek le. 1872-ben megalapította a Festspielhaust, amely napjainkban az ünnepi játékok színhelye.

Wagner első operái még Beethoven és más zeneszerzők hatása alatt születtek, de egyre egyedibb, sajátos stílusú műveket alkotott. Megteremtette a wagneri zenedrámát. Operáinak szövegkönyveit maga írta. Művei: A bolygó hollandi (1843), Tannhäuser (1845), Lohengrin (1850), Trisztán és Izolda (1865), A nürnbergi mesterdalnokok (1868), A nibelung gyűrűje, A Rajna kincse (1869), A walkür (1870), Siegfried (1876), Az istenek alkonya (1876), Parsifal (1882).

www.filharmonia.com

© 2002–2012 filharmonia.com