Franz Joseph Haydn
(1732-1809)
Osztrák zeneszerző volt. 1732-ben született Alsó-Ausztriában, Rohrauban. Édesapja zeneszerető ember lévén megtanult hárfázni, bár a kottát nem ismerte. Gróf Harrach bognármestere volt, felesége pedig szakácsnő. Házasságukból még egy tehetséges fiú született 1737-ben, akit Johann Michaelnek kereszteltek, és aki szintén komponált maradandó műveket, bár jelentőségében nem érte utol bátyját.
Joseph-et 6 éves korától taníttatták szülei. 1740-ben bekerült a bécsi Stephansdom ifj. Georg Reutter vezette fiúkórusába. (Néhány évvel később öccsét is felvették ugyanabba a fiúkarba.) A későbbiekben Nicola Antonio Porpora növendéke lett. A mester mellett eltöltött időben megtanult tökéletesen olaszul. Emellett templomi énekesként és orgonistaként is megállta helyét. Időközben zenét szerzett. Zongoradarabja, operája és vonósnégyese egyaránt maradt az utókorra ebből az időszakból.
1759 fontos esztendő volt életében: zeneigazgatónak szegődött gróf Morzin lukaveci kastélyába. Ugyanebben az évben megkomponálta első (D-dúr) szimfóniáját. Következő évben házasságot kötött Anna Maria Kellerrel, korábbi tanítványával. A grófi magánzenekar feloszlatását követően Gregor Werner mellett másodkarmester lett Esterházy Pál Antal herceg kismartoni kastélyában. (Ma Eisenstadt, Ausztria.) A koncertezések mellett jutott ideje szimfóniák komponálására, melyek 1764-ben nyomtatásban is megjelentek. Barytonra is írt darabokat, Esterházy Miklós herceg számára, aki immáron 30 tagúra bővítette a kismartoni zenekart.
Gregor Werner karmester halálát követően Joseph Haydnt nevezték ki elsőkarmesterré. Később az udvartartás átköltözött Eszterházára, a Fertő-tó közelében lévő kastélyba. Hihetetlenül termékeny korszak következett. Szimfóniákat, kvartetteket, miséket, zongoraszonátákat, baryton-divertimentókat írt nagy számban - külföldi megrendelésre is. Mindezek mellett oparákat és oratóriumot is komponált. Szimfóniái közül néhányat bemutattak Amerikában is.
1785-ben találkozott Leopold Mozarttal és fiával, Wolfgang Amadeus Mozarttal.
1790-ben, Miklós herceg halála után fia, Antal feloszlatta a zenekart, Haydn számára pedig nyugdíjat biztosított. Az időközben nemzetközi hírnévre szert tett zeneszerző átköltözött Bécsbe. Johann Peter Salomon meghívására Londonba utazott, ahol művei elsöprő sikert arattak. 1792-ben tanítványává fogadta Beethovent, akivel négy évvel később egy bécsi hangversenyen együtt működött közre.
A legrégebbi osztrák himnusz, a "Gott erhalte Franz den Kaiser" (Isten tartsd meg Ferenc császárt...) című dal zenéjét Joseph Haydn szerezte felhasználva benne burgenlandi népdalmotívumokat. Eredeti szövegét Lorenz Leopold Haschka írta I. Ferenc császár és király személyéhez kapcsolódva, 1791-ben. A dalt nyilvánosan először 1797. február 12-én énekelték.
Az elkövetkező években Haydn megalkotta - többek között - két legterjedelmesebb művét, "A teremtés"-t és "Az évszakok"-at. Hat ünnepi misét is komponált.
1809. május 31-én Bécsben érte a halál. Végső nyughelyére, Kismartonba 1820-ban került.