Dugonics András
(1740-1818)
író, egyetemi tanár
Erkel Bátori Mária című operája kapcsán meg kell említenünk az igen sokoldalú Dugonics András nevét. Ő nem csupán író volt. Elsősorban középiskolai és egyetemi tanár, de teológus, filozófus, nyelvújító piarista szerzetes is.
Szegeden született 1740-ben. 16 évesen lépett a piarista rendbe. Teológiai és filozófiai tanulmányaival párhuzamosan gimnáziumi tanárként kereste kenyerét Nyitrán, Szegeden, Vácott és Medgyesen. 1774-ben kinevezték a nagyszombati egyetem matematikatanárává és irodalmi pályafutása is kezdetét vette. Megjelent első műve Trója veszedelme címmel. A nagyszombati egyetem Mária Terézia uralkodása idején átköltözött Budára, majd néhány évvel később Pestre. Dugonics András követte. Közel három évtizedes egyetemi tanári, illetve rektori munkája során a magyar nyelv példás használatával a matematikai szaknyelv megújítására törekedett. Nyelvújítói munkásságával fellépett az elnémetesítés ellen. A császári nyelvrendeletekkel mit sem törődve magyarul és latinul tartotta előadásait.
Dugonics András népszerű íróvá vált németből magyarra fordított, némiképp átírt regényeivel, de legnagyobb sikerét mégis az 1788-ban megjelent Etelka című saját írásművével aratta. Ezt a művet az első magyar regényként tartjuk számon. A honfoglalás korába helyezett történet csak álca. Az éles szemű olvasó a sorok közt fölfedezheti, hogy alapvetően a Bécs és II. József elleni írásos megnyilatkozás. A regény címe írói névalkotás eredménye: a hun Etele (Attila, Atilla) név női változata. A műben előforduló Csilla név hasonlóképpen kitalált: talán a csillag szóból alkotta. Az Etelka igen rövid idő alatt – addig példátlan módon – második és harmadik kiadást is megért.
Dugonics András magyar irodalomra, és az olvasó közönségre gyakorolt hatása ellentmondásos, de műveivel mégiscsak maradandót alkotott. Az Odüsszeiát először magyarul az ő fordításában olvashatták. Színdarabokat is írt főként ismert történelmi alakokról. Jeles történetek címmel négy drámája jelent meg 1794-95-ben: Toldi Miklós, Bátori Mária, Kun László, Etelka Karjelben. Bátori Máriáról írt szomorújátéka viszonylag jól játszható színdarab, ezért az 1800-as évek első felében több színtársulat repertoárján szerepelt évekig. Ez a mű szolgált alapul Erkel Bátori Mária című operájához. Egressy Béni ebből a drámából kiindulva írta meg a zenés színpadi mű librettóját.
Dugonics András idős korára visszaköltözött szülővárosába, ahol 1818-ban hunyt el. Jelentős gyűjteményes műve a Magyar példabeszédek és jeles közmondások halála után, 1820-ban jelent meg Szegeden.
MŰALKOTÁSOK
