Bartók Béla
(1881-1945)
1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, Torontál megyében (ma Sinnicolau Mare, Románia).
Hat évvel később megalakult a nagyszentmiklósi műkedvelő zeneegylet, melynek elnöke Bartók Béla édesapja, a földmívesiskola igazgatója lett. A kisfiú abban az időben sokféle zenei élménnyel gazdagodott. Édesanyjától, Voit Paulától kapta első zongoraleckéit.
1888-ban elhunyt a családfő, idősebb Bartók Béla. A kis Bélát és húgát, Elzát ezután édesanyjuk egyedül nevelte. Zongoraleckéket adott, és tanítónői állásban is elhelyezkedett megélhetésük érdekében.
Bartók Béla első közönség előtti szereplésére 1892-ben került sor Nagyszőlősön. A tehetséges fiú ugyanabban az évben Pozsonyban kezdte meg rendszeres zenei tanulmányait Erkel Lászlónál, majd - érettségi után - a budapesti zeneakadémián folytatta Koessler János zeneszerző növendékeként és Thomán István zongoranövendékeként.
Néhány hónapra átköltözött az olaszországi Meránba. A levegőváltozás és a klíma jót tett gyenge tüdejének.
Ebben az időszakban Richard Strauss művei nagy hatással voltak rá. Némelyiket partitúrából játszva virtuóz zongorajátékával kápráztatta el pesti közönségét. Európa sok városába hívták koncertezni Bécstől Berlinig. Időközben - mint Liszt követője - megkomponálta Kossuth-szimfóniáját is, melyet 1904-ben mutattak be.
Igen nagy ütemben kezdett komponálni. Elkészült a Rapszódia (Op. 1. zongorára) és az 1. Szvit, s elkezdte a 2. Szvitet. Közben a népzene felé fordulva Békés megyébe ment, hogy ott népdalokat gyűjtsön. A fonográffal és viaszlemezekkel felszerelkezett Bartókot rokonai és barátai fogadták Békésben. Annyira megragadta a népzene gyűjtés élménye, hogy sűrű koncertturnéja (Franciaország, Spanyolország, Portugália, Észak-Afrika, Olaszország) után rendszeres magyar, sőt szlovák népzene gyűjtésbe kezdett.
Kodály Zoltánnal közösen jelentették meg Magyar népdalok című kiadványukat.
1907-ben a Zeneakadémia tanárává nevezték ki. Tovább folytatta a népzene gyűjtést. Nagyobb utazást tett Erdélyben. Csíkban gyűjtötte a magyar népzene ősi dallamait.
Komponált és gyűjtött. Elkészítette az 1. Vonósnégyest. 1909-ben elkezdte román népzenei gyűjtését. Időközben magánélete is megváltozott: feleségül vette Ziegler Mártát. Egy év múlva megszületett első fia, Béla.
Kodály és Bartók közös szerzői esteken mutatkozott be. Fiatal zenészekkel életre hívták az Új Magyar Zeneegyesületet, melynek célja a magyar zenekari kultúra színvonalának emelése volt.
Bartók Béla az elkövetkező években a tanításra és a népzene gyűjtésre összpontosította erejét és idejét.
Sokan talán nem is tudják, hogy nem csupán a magyar és a környező népek zenéjét gyűjtötte, hanem Észak-Afrikában az arab dallamvilág kincseit is. 1913-ban járt Biskrában, ahol lehetősége nyílt minderre. A következő évben Olaszországba készült gyűjtő útra, de időközben kitört a háború és így elmaradt az utazás.
A háborús viszonyok miatt a hangsúly Bartók életében ismét a zeneszerzés felé tolódott: 2. Vonósnégyes, Szvit, dalok és táncjáték.
1917. május 12-én nagy sikerrel mutatták be A fából faragott királyfit. Egy évvel később, május 24-én az Operaház színpadára került A kékszakállú herceg vára. Ezután hozzálátott A csodálatos mandarin komponálásához. Néhány zűrzavaros év következett. Kodály Zoltánnal együtt dolgoztak Erdélyi magyarság című népdalgyűjteményükön, amit 1921-ben sikerült befejezniük. Bartók még A magyar népdal című tudományos művével is végzett.
Újabb koncertkörutak következtek, s a második házasság, Pásztory Dittával.
1923-ban a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára rendezett ünnepi hangversenyen együtt mutatták be Bartók és Kodály alkotómunkájának gyümölcseit: a Táncszvitet (Bartók) és a Psalmus Hungaricust (Kodály).
1924-ben született Bartók Béla fia, Péter. Ugyanabban az évben munkája elismeréséül kitüntetést vett át a román királytól.
A csodálatos mandarin 1927. február 19-én Prágában sikert aratott. Az év végén Bartók először vendégszerepelt az Egyesült Államokban. Időközben megszületett a 3. és 4. Vonósnégyes is. Újabb koncertkörútjai alkalmával eljutott a Szovjetunióba és Svájcba.
1930-ban megkomponálta a Cantata profanat.
Ötvenedik születésnapja alkalmából megkapta a francia Becsületrendet és a magyar Corvin-koszorút.
Népzenénk és a szomszéd népek zenéje címmel tanulmányt írt 1934-ben. A következő évek eseménydúsan teltek: székfoglalót tartott a Magyar Tudományos Akadémián, újabb tanulmányt is írt Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét? címmel, megkomponálta Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művét és Törökországban népzenét gyűjtött.
A háború kiszélesedése és édesanyja elvesztése megérlelte benne a gondolatot: elhagyja Európát. 1940-ben hajóra szállt feleségével, és elindult az Egyesült Államok felé.
Amerikában sajnos állandó megélhetési gondokkal küszködtek. Viszonylag kevés koncertet tudtak adni. Bartók megbetegedett, és gyógykezelésre szorult. Panaszmentes időszakaiban komponált. Megalkotta a Concertot, aminek 1944 decemberében volt a bemutatója; írt hegedű szólószonátát Yehudi Menuhin számára, és román népzenei gyűjtésén is dolgozott.
1945-ben állapota hirtelen rosszabbodott, és december 26-án elhunyt.
MŰALKOTÁSOK
